December 24-én reggel felkeltem és nem kaptam levegőt. Kellett nekem panaszkodnom előző nap, hogy nem értem, miért kell különbséget tenni a hőmérséklet és a hőérzet között, hiszen általában pár fok az eltérés. Nem aznap reggel. A hőmérők harminc fokot mutattak, míg a hőérzetet már reggel negyven fokra becsülték. Így indult a karácsony.
Egyik chilei ismerősöm fogalmazta meg úgy, hogy ha a napok hosszabbodnak, ha a higanyszál harminc fok fölé csúszik, és ha délután alig várod, hogy csobbanj egyet a kerti medencében, na, akkor van karácsony a déli féltekén. December 24-e már reggel bebizonyította ezt az igazságot, és Buenos Airesben délutánra a hőérzet elérte az ötven fokot. Még szerencse, hogy itt 24-e munkaszüneti nap, így sokan otthon maradhattak. Azonban a tévécsatornák kifejezett kérése ellenére több fanatikus argentin dacolva a szaunához hasonlító idővel, már délután begyújtotta a grillezőt és nekilátott az argentin marha sütéséhez, ami karácsonykor sem hiányozhat az asztalokról. Nálam a nagy hőség miatt a karácsonyi hangulatnak a legkisebb csírája is elfonnyadt. Leengedett redőnyök mögött pihegtem a sötét szobában, és áldottam magam, hogy tegnap sikerült megsütnöm a bejglit.
A családok a nagy meleg miatt sötétedés után, kilenc körül ülnek össze az árnyas kertben, vagy a medence mellett. Ekkor apukából általában már messziről árad a sült hús szaga a több órás sütögetés eredményeként, de itt a férfiak kiváltsága a steak készítése. Szerintem ezt titkon a legtöbb nő nem is bánja.
A bevezető étel a picada, ami egy nagy tál tele kis finomságokkal a sonkáktól, sajtoktól, olívabogyókon át a koktélparadicsomig. A csipegetés után jön a matambre, ami göngyölt hús mindenféle töltelékkel, és persze nem hiányozhat apuka steakje sem. Ehhez általában lehűtött saláta illik. Hal tehát nincs az asztalon, de idén a rám való tekintettel volt isteni töltött tintahal, ami nem halászlé, de azért közelít. Desszertnek az argentinok Pan Dulcét, gyümölcskenyeret esznek. Akikkel eddig beszéltem, azok egyike sem szerette a kandírozott gyümölcsökkel és magvakkal sütött kenyeret, de hagyományosan azért ott volt az asztalon. Levezetésképpen pedig vagy gyömülcssaláta vagy fagylalt zárja a sort. A vacsora argentin idő szerint rendesen, este tízkor kezdődik, és éjfélig általában jól végig lehet enni a menüt.
Éjfél előtt már mindenki pezsgőspohárral a kézben várja, hogy az óra elüsse a tizenkettőt. A hagyományok szerint ugyanis pontban éjfélkor született a Jézuska. Ekkor a kutyák bekerülnek a kisszobába, és kezdetét veszi a tűzijáték parádé. Mi a petárdák robbanásából vettük észre, hogy éjfél van, és szélsebesen pattantunk fel, hogy hagyományosan koccintsunk Jézuska születésére. A koccintás után pedig rohantunk a fához, és kezdetét vette az ajándékok kibontása. Egy-két óra könnyed csevegés és emésztés után indult mindenki nyugovóra. Közben megjött a hűsítő vihar, és másnap reggel már lehűlt, friss levegőre ébredt a város.
 |
| Picada sajttal, sonkával és salátával |
 |
| Matambre, csirkemellbe göngyölt mindenféle jó |
 |
| Töltött tintahal a ház specialitása |
