Második esélyem: DF Mexikói Étterem

Kövezzetek meg, de nem vagyok oda a mexikói konyháért. Talán azért, mert otthon még nem ettem jó mexikói ételt. Voltak próbálkozásaim, igaz, csak Budapesten, de valahogy mindig felsültem. A nachost például kifejezetten ízetlennek tartom. Pár éve, mikor egy Hong Kongi barátnőmmel beszélgettem, ő azt mondta, hogy a kínai kaja, amit mi Európában eszünk és amit ők Kínában esznek, ég és föld. Éppen ezért furdalt a kíváncsiság, hogy talán itt, latin földön - mégha nem is Mexikóban -, vajon a mexikói konyha más, mint otthon? Az argentinok legalábbis szeretik. Adtam tehát magamnak egy újabb esélyt.


Pár hete egy buszmegállóban várakoztam Buenos Aires központjában. Mikor oldalra néztem, ott állt Alejandra, aki a magyarországi argentin nagykövetségen dolgozik, és egy vacsorán találkoztam vele Budapesten. Szürreális volt őt egy nyolcmilliós város buszmegállójában újra látni a világ másik felén. Ez az arcunkra is kiütött. A pár percig tartó "Ezt nem hiszem el!" elképedt sikoltozások után felocsúdtunk, és már a buszon ülve beszélgetni kezdtünk. Ő mesélte, hogy pár napja a születésnapját a DF Mexikói Étteremben ünnepelte, és ha valamit nagyon tud ajánlani, akkor az az!

Így történt, hogy a születésnapomat - mi mást -, én is a DF-ben ünnepeltem. A hely az üzleti negyed, Puerto Madero szélén található, a dokkok mentén, a vízparton. Már ez is elég ahhoz, hogy az ember jól érezze magát, de az étterem is gondoskodott a kellemes hangulatról a mexikói zenével, a sombrerókkal és ponchókkal a homokszínű falakon. Az asztalra megjött az elmaradhatatlan nacho chips és egy pirosas mártás. A nacho továbbra is ízetlen volt, de a paradicsomos-vöröshagymás mártás kifejezetten kellemes volt.

Felsoroltam, hogy eddig mikkel sültem fel, és hogy mi az, amit általában szeretek, majd kolumbiai pincérünkkel kiválasztottunk nekem egy garnélarákos quesadillát. Ez tortilla tészta töltve sajttal és garnélarák pörkölttel és korianderrel, mellé felszolgálva két fajta szósz és rizs. A sajtot imádom, a garnélarák puha húsát is szeretem, úgyhogy a quesadilla szeleteket a tejfölös mártásba mártogatva a mexikói konyha kezdett elbillenni a pozitív irányba képzeletbeli mérlegemen. 

Hogy a mérleg még jobban billenjen, megpakoltam egy kis desszerttel, melynek neve lefordítva tüzes, vagy kanos karamell volt. Ez egy karamellből és mascarpone sajtból formált aranybarna puding, meghintve vanília és mandula darabkákkal, körben fehércsokoládés bonbonok mogyoróval díszítve, egy korty kávéval felszolgálva. Szabad a gazda, ha valakinek van ötlete, hogy honnan ez a találó név.

Nachos előételnek


Garnélarák pörkölttel töltött quesadilla két mártással, rizzsel
 
Svájci enchilada tejföllel és csirkével

Az a híres kanos karamell