Eljött a nyár vége, és őszre fordult az idő. Pár napig kifejezetten hűvös volt, de aztán itt is beköszöntött a sárga-piros színű indián nyár, és a szikrázó kék ég időszaka. Újra nyitott ablaknál lehet aludni, és előkerültek a szandálok. Egy ilyen csodás napon pedig vétek otthon maradni. Mikor pedig azt a kérdést kaptam, hogy szeretném-e megnézni a szurikátákat Temaikénben, nem tudtam, hogy az hol van, de automatikusan vágtam rá, hogy naná!
Mint később kiderült, Temaikén egy állat rezervátum, mely Buenos Airestől 50 kilométerre északra fekszik a 25-ös út mentén. Ez az ország egyetlen AZA minősítésű állatkertje, ami azt jelenti, hogy szakképzett emberek gondozzák a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően tartott állatokat, és a terület nyitva áll a nagyközönség számára. Temaikén az őslakos tehuelche nyelven földet (tem) és életet (aiken) jelent. A rezervátum az argentin növényzetre és állatvilágra specializálódott, de gondoz veszélyeztetett fajokat is. A szurikáták pedig természetesen megnéztük.
És a szurikáták.. megtudtuk, hogy egy szurikáta mindig kell, hogy kémlelje a tájat egy magasabb pontról. Ő felel a csapat biztonságáért. Egy idő után azonban megunja a kémlelést, akkor lemászik a magaslatról, és egy újabb szurikáta kúszik fel az őrségbe, két lábon állva 15-20 percig, a következő őrségváltásig.
 |
| A nagyon komoly munkát komolyan is kell venni |
 |
| Őrségváltás |
