Córdoba levelek

Az Iguazú és Uruguay meglátogatása után Buenos Airesből északnak vettem az irányt, és Tucumán és Salta körbejárása után itt volt az idő újra délnek ereszkedni. A közel 3 000 kilométer hosszú utazásom utolsó állomása az ország második legnagyobb városába, Córdobába vezetett, és itt újabb fejezetet tanultam meg ennek a hatalmas országnak a történelméből. Na, meg Kubából is kaptam kis ízelítőt.

Salta és Jujuy levelek

A közel másfél hetes észak-argentin utazásom első állomása Tucumán és annak környéke volt. Ezután ennél is északabbra, Saltába és Jujuy térségébe tartottam, egészen közel a bolíviai határhoz. Itt már az Andok szelíd lankáit koptattam, ahol sorscsapásokat követően végül sikerült eljutnom az UNESCO listáján is szereplő Humahuaca völgyébe.

Iguazú és Uruguay levelek

Először 2011-ben jártam Argentínában. Három hétre jöttem felfedezni Buenos Airest és az ország északi részét, hogy találkozzam az Andokkal és a bennszülöttekkel. Akkor még e-mailben írtam meg az élményeket az otthoniaknak. A kapcsos zárójeleket és dőltbetűs részeket utólag szúrtam be. A napló szerintem jó képet ad arról, hogy milyen volt egyedül utazni a világ másik felén. Valahol itt kezdődött minden.

De mi van Paraguayban?

Az argentin hosszú hétvégék egyik legtöbbet feltett kérdése, hogy hova lehet eljutni ebben a hatalmas országban három napra úgy, hogy az ekkor égig emelt árak miatt a repülőt kiiktatva a célpont ne legyen messzebb tizenkét órás, lehetőleg éjszaka történő buszozásnál. Buenos Aires köré meghúztuk ezt a képzeletbeli 1200 kilométer sugarú kört, és északon ráböktünk Paraguayra. De mi van Paraguayban?

Ennyibe kerül megszervezni a Machu Picchut

A Machu Picchut látni kell! -  mondja ezt mindenki. És gondolja ugyanezt évente közel kétmillió turista, akik a világ egyik legizgalmasabb romjaihoz utaznak. És gondolja ugyanezt az az ezernyi utazási iroda, akik égbeszökő árakon kínálják túráikat. Eldöntöttem, hogy a nehezebb, ám pénztárcakímélőbb utat választom, és egyedül szervezem meg a túrát a távolból. Ez egy útmutató, hogy hogyan terveztem meg Machu Picchut, milyen lehetőségek között mérlegeltem, hogyan döntöttem, és végül mennyibe fájt nekem mindez.

Megérkezni a Machu Picchuhoz

Aguas Calientes a Machu Picchu romjaitól mindössze hat kilométerre fekszik az Urubamba folyó partján 2000 méter magasan, hegyekkel körbevéve. Hívják még Machu Picchu falunak is, bár ezt a nevet szinte senki nem használja. Ide érkeztünk meg Julióval egy hosszú út után, és ez volt az utolsó állomás a Machu Picchu előtt.

Cusco: inkák, romok, tengerimalacok

A két borongós limai nap után alig vártam, hogy láthassam a napot. Gépem hajnalban szállt fel Limából, és a napfelkeltét már a felhők felett nézhettem végig. Az Andok csúcsai felett repültünk Cusco felé, ahol állítólag Limával ellentétben egész évben süt a nap, és ahova évente átlagosan kétmillió turista érkezik a Machu Picchu meghódítására. Köztük velem.

 

A Királyok és a legek szürke városa: Lima

Minden egy repülőjegy akcióval kezdődött, és egy hónap múlva már a limai repülőtér felett keringett a gépem leszállásra. Alattam sűrű felhőréteg húzódott, és az Andoknak csak pár csúcsa látszott ki. Kíváncsian vártam, hogy vajon milyen világ terül el ez alatt a vastag dunyha alatt. Ez a világ pedig egészen sok érdekes dolgot tartogatott nekem a következő két napban.

Leo Silva: "Mi lettünk a látogatók helyi haverjai."

Mikor Chilébe készültem, felvettem a kapcsolatot Leóval, a Ruta Valparaíso idegenvezetőjével. Váltottunk pár emailt, terveztük az utazásomat, és végül egy napsütéses októberi napon személyesen is találkoztunk, hogy nekivágjunk az egész napos valparaísói városnézésnek. Ez a bőrszerkós srác szereti a pop zenét, Carl Jungot olvas, négy nyelven beszél, és hihetetlenül szereti Valparísót, ami elképesztően színessé és izgalmassá teszi az általa vezetett túrákat. Leót kérdeztem a Ruta Valparaíso jelenségről, mely az idegenvezetés egy új irányvonala.